Tarkalevelű Japán Fűz

(Salix integra 'Hakuro-nishiki')

A japán fűz Kelet-Ázsiában, Japánon kívül Kínában, Koreában és Oroszországban őshonos, de dísznövényként gyakorta ültetik, elsősorban eme tarka levelű fajtáját. Az alapfaj 3m magas, számtalan feltörő habitusú vesszővel, ezért megjelenésében leginkább a hazánkban is őshonos csigolyafűzre (S. purpurea) hasonlít. Az 'Albomaculata' néven is ismert 'Hakuro-nishiki' ennél rendszerint alacsonyabb, bár e fajtát gyakorta oltják magastörzsre. A növény hosszúkás leveleinek érdekessége, hogy tavasszal rózsaszín tarkán hajtanak ki, később azonban krémfehéren foltozottá, majd csaknem teljesen zölddé válnak. Lombja az ősz folyamán sárgára színeződik, a levelek lehullását követően pedig vöröses vesszőivel díszít. Különleges színvilága miatt ideális szoliternövény, kompakt mérete miatt pedig akár kisebb előkertekben is nevelhető. A japán fűz kétlaki, barkavirágzatai jelentéktelenek.

Gondozása

A japán fűz napos és félárnyékos helyen egyaránt szépen fejlődik, sok más fűzfajhoz képest pedig viszonylag szárazságtűrő, de így is fontos, hogy talaját folyamatosan nyirkosan tartsuk. Tél végén, kora tavasszal vesszőit erősen vissza lehet metszeni, hogy így ösztönözzük friss, és egyben tarkább hajtások fejlesztesére, ez azonban nem feltétlenül szükséges. Számos kártevője és betegsége ismert.