Raddi-vénuszfodorka

A vénuszfodorka az egyik legkedveltebb szobában tartott páfrányféle, mely leheletfinom, ugyanakkor dús lombbal rendelkezik. Ez a kicsiny termetű, törékeny szobanövény többszörösen összetett világoszöld levelekkel rendelkezik, melyek annyira vékonyak és súlytalanok, hogy szinte a legkisebb fuvallat is képes őket megmozdítani. Az apró háromszögletű levélkékből álló örökzöld levelek feketés-lilás levélnyélen fejlődnek, s meglepően bársonyos tapintásúak. Ez a kedves, de érzékeny, rizómákkal terjedő levéldísznövény Dél-Amerika trópusi őserdeiben őshonos, ezért van szüksége lakásban is párás, viszonylag állandó hőmérsékletű, fagymentes környezetre ahhoz, hogy sokáig díszíthesse az otthonunkat. Végső magassága kb. 30 cm. Leggyakoribb változata a 'Fragrantissimum' vagy 'Fragrans'.

Közepes erősségű szórt fényt, jó vízáteresztő képességű talajt, huzattól mentes helyet igényel. Ha földje nem nyirkos állandóan, vagy túl alacsony számára a páratartalom, arra levélszéleinek gyors bebarnulásával reagál, túlöntözni azonban sosem szabad. Ha nedves kavicságyra fektetjük a cserepét, azzal kedvezőbb körülményeket teremthetünk a fejlődéséhez. Az idősebb növények levelei a kor előre haladtával valamivel sötétebb színűvé válnak. Mivel erősen fagyérzékeny növény, ezért télen is minimálisan 7-10 fokra van szüksége az életben maradáshoz. A levéltetvek és a pajzstetvek időnként károsíthatják.

Tőosztással.