Majoranna

A Földközi-tenger vidékéről származó fagyérzékeny évelő, melyet nemcsak fűszerként ismernek és termesztenek szerte a világon, de gyógyhatása miatt is felhasználják, főleg gyógyteák alapanyagául, de kenőcsöt, illóolajat is készítenek belőle. A majoranna kellemes illatú, aromás levelekkel rendelkező növény, melyet szárított morzsolt formában és nyersen használnak különböző ételekhez, így főleg sülthúsok, vadhúsok, burgonya-, és gombaételek, illetve különböző mártások ízesítésére. Hazánkban jellemzően egyévesként termesztik, s a nyár során kétszer szüretelik a növény föld feletti virágos leveles szárát. Eléggé érzékeny növény, mely csak megfelelő napfény, hőmérséklet és rendszeres öntözés mellett ad megfelelő termést. Hűvösebb, csapadékosabb nyarakon nem nő olyan dúsan, és nem is termelődik benne annyi illóolaj, mint tartósan meleg és napsütéses körülmények között.
Maga a növény nem nő túl magasra, sűrűn elágazó merev szára úgy 30-35 cm-re nő, melyen apró tojásdad, ép szélű levelek fejlődnek. Halvány rózsaszín vagy fehér ajakos virágai július-augusztusban nyílnak. Mivel sekélyen gyökeresedik eléggé érzékeny a talaj kiszáradására, ugyanakkor sekélyebb termőrétegű talajban is nevelhető, ha az el van látva tápanyaggal. Balkonládában és cserépben is nevelhető.

Meleg, napos fekvést, jó vízáteresztő képességű, humuszban gazdag, közepesen kötött talajt igényel. Szélsőséges talajviszonyok között, agyagos, vályogos vagy homokos talajon nem érdemes próbálkozni a nevelésével. Rendszeres öntözést igényel. Viszonylag lassú kelése és fejlődése miatt fontos a rendszeres gyomlálása, mert a gyomok könnyen elnyomhatják. Az Alternaria spp. gombabetegség veszélyt jelenhet rá.

Magról szabadföldbe májusban, vagy palántázással fólia alatt. A magokat csak finoman takargassuk be, mivel fényre van szükségük a csírázáshoz.