Sárga Nyalókavirág

(Pachystachys lutea)

Trópusi és szubtrópusi területeken őshonos fagyérzékeny örökzöld cserje, mely természetes élőhelyén 90-120 cm magas, többé-kevésbé szabályos formájú bokorrá fejlődik. Ez a felálló szárú, jobbára laza habitusú növény kihegyezett végű, feltűnően erezett levelekkel rendelkezik, melyek mély színe szép kontrasztot alkot a hosszúkás sárga virágzatokkal. A cserje csöves, fehér virágait élénksárga murvalevelek veszik körül, melynek tömött fürtjei tavasszal és nyáron díszítik a növényt. Az érdekes alakú, felfelé törő keskeny virágzatok a hajtások csúcsán nyílnak, s több héten át megőrzik aranyló színüket.

Gondozása

Szobanövényként tartva, minél világosabb, ugyanakkor tűző naptól mentes, szórt fénnyel bevilágított helyet igényel. Minél több fényt kap, annál bővebb virágzásra számíthatunk, bár fontos, az is, hogy a növény földje állandóan nyirkos legyen. Elegendő víz hiányában könnyen ledobja a bimbóit és a virágait, ezért különösen a nyári időszakban bőséges öntözést igényel. Tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő képességű savas vagy normál kémhatású földben érzi jól magát. Az elvirágzott hajtásokat késő télen visszavágva fenntarthatjuk a növény bokros habitusát. Ha szükséges, akkor a kora tavaszi időszakban ültessük át. Liszteskék és takácsatkák időnként károsíthatják.