Angol Muskátli

A muskátli fajok Dél-Afrikából származnak, onnan kerültek át Európába közel 400 éve. A kertészek nemesítő munkájának köszönhetően ma már megannyi fajta kapható belőlük mind a színüket, mind a formájukat tekintve, amelyek a nyár elején szinte elözönlik a virágpiacokat. Az egyik leggyakoribb hibrid csoportot az ún. angol muskátlik jelentik, melyet elsősorban 4 faj, a P. cucullatum, a P. angulosum, a P. fulgidum, valamint a P. grandiflorum keresztezésének eredménye. Az angol muskátli hazánkban talán nem olyan népszerű, mint a többi fajta, pedig meseszép, sokszor cirmos virágai több figyelmet érdemelnének. Ez a virág kissé érzékenyebb a közönséges muskátlinál, és kétségtelenül hátránya még, hogy teljes virágzásában csak a nyár közepéig gyönyörködhetünk. Több árnyékot és szélvédettebb helyet igényel a társainál, ugyanakkor a cikkcakkos, fodros dús levelek fölött megjelenő lila, bíbor, fehér és rózsaszínű, többszínű, esetenként fehér szegélyes, telt szirmú virágok elbűvölően romantikus hatást keltenek. Szűrt fényű, árnyékosabb balkonok kora nyári virágdíszének egyik fontos eleme lehet ez a valóban nagyon szép dísznövény, amiből mindenképpen érdemes néhány tövet vásárolni.

Félárnyékos, szélvédett helyet igényel, mivel az eső és a tűző napsütés megviselheti. Bőségesen kell öntözni, de arra figyeljünk, hogy ne álljon alatta a víz. Ha gondosan leszedjük róla az elnyílt virágokat, akkor rendszerint egy gyengébb utóvirágzásra még számíthatunk. Fagyérzékeny növény, télen világos hűvös helyen kell teleltetni, és ilyenkor kevesebb öntözéssel is beéri. Az angol muskátli hibrideket gyakran támadják meg a liszteskék.

Dugványozással.