Északi Tollasgyöngyvessző

Ázsiában őshonos, akár 1,5-2 m magasra is megnövő bokrosodó cserje, melynek élettel teli, buja csoportjai szép szoliterként szolgálhatnak a tágasabb kertekben. Ez a gyökérsarjakkal erőteljesen terjedő lombhullató cserje páratlanul szárnyalt, dús levélzettel rendelkezik, mely fölött szépen mutatnak a nagyméretű fehér virágbugák. A felálló habitusú hajtások végén júniustól nyílnak a kicsiny virágokból álló, tollas hatású virágzatok, melyek hervadásuk után is megtartják jellegzetes formájukat. Karakteres növény, melynek mind mélyzöld levélzete, mind feltűnő virágzata értékes dísze lehet a kerteknek és parkoknak.

Napos, félárnyékos fekvésben, mély termőrétegű, jó vízáteresztő talajban érzi jól magát. Akkor fejlődik a legszebben, ha a tövénél a talaj a nap nagy részében árnyékos, kissé nyirkos marad. Száraz időszakokban meghálja a rendszeres öntözést. Tavasszal a bokor hajtásait alaposan vágjuk vissza, illetve néhány hajtást a tövénél távolítsunk el, hogy a növény túlzott burjánzását megakadályozzuk. Betegségek és kártevők ritkán támadják meg.

Zölddugványokkal, félfás dugványokkal vagy gyökérsarjainak leválasztásával.