Magyarországon védett, a fodorkák nemzetségébe tartozó talajtakaró évelő, mely hazánkban elsősorban a nyirkos talajú erdők aljnövényzeteként fordul elő. Kifejezetten karakteres megjelenésű terjedő tövű páfrány, mely könnyedén felismerhető fényes, bőrszerű, hullámos szélű leveleiről, melyek többnyire a tél folyamán is megmaradnak. A tőlevélrózsában elhelyezkedő, finoman bókoló levelek középzöldek, alsó felükön pedig széles sávokban helyezkednek el a barna spóratok csoportok. Az alapfaj mellett létezik fodros levelű (pl.
'Crispa'
), illetve tépett szélű változata is (
'Kaye's Lacerated'
). A gímpáfrány ideális választás lehet a fák alatti árnyasabb területek benépesítésére. Végső magassága kb. 30-40cm. A kereskedelemben időnként korábbi nevén,
Phyllitis scolopendrium néven árulják.
