Kanadai Aranyvessző

Ez az erőteljes növekedésű, magas növésű évelő élénksárga virágaival már a nyárutót jelzi. Mivel nem igényel különleges bánásmódot, erdők szélén, vizek mentén, árokpartokon is megtalálhatjuk. Az aranyvessző nemesített fajtáit (Solidago x hybrida) kertjeinkben szoliterként vagy évelő ágyakba, esetleg kerti tavak partjára ültethetjük, s ezek általában kevésbé invazívak, mint a vadon is előforduló alapfaj. A tövénél bokrosodó, felálló szárú növény apró sárga virágai általában ívelt virágfüzéreket alkotnak. Finoman molyhos szárát sűrűn borítják a fogazott szélű, lándzsás levelek. Leginkább kötetlen stílusú kertekbe vagy vadregényes atmoszféra megteremtéséhez ajánlható, mivel egyes fajták igen robusztusak és kiszorítják a környezetükből a többi növényt.

Kifejezetten igénytelen növény, mely még a tápanyagban szegényebb talajokon is jól fejlődik. Napos helyen, laza szerkezetű, homokos talajban gyorsan terjed. Viszonylag ellenálló faj, de a lisztharmat időnként megtámadhatja. A túlzott terjeszkedés megállítása végett az elvirágzott szárakat érdemes lehet eltávolítani.

Tavasszal tőosztással szaporítható de ősszel a magját is bőségesen elszórja, s így valójában spontán terjed.