A mérsékelt éghajlaton őshonos fagytűrő cserje vagy kisebb fa, mely nevét vélhetően júdeai származása okán kapta. Ez a lombhullató, jellegzetesen sötétbarna kérgű fa tavasszal, még a lomfakadás előtt hozza értékes és szép virágdíszét. Érdekessége, hogy a bíbor vagy lilás színű apró pillangós virágok csomói közvetlenül a fás ágakon és a törzsön nyílnak. Mivel a fa szívalakú levelei, melyek lombfakadáskor bronzos árnyalatúak, ekkor még nem hajtanak ki, zavartalanul érvényesülhet az élénk virágdísz. A virágokból nyár végére 7-13 cm hosszú hüvelytermések fejlődnek, melyek az ősz folyamán megbarnulnak.
A júdásfa kezdetben viszonylag gyorsan növekszik, később azonban lassul a növekedése, így végső magasságát, mely max. 8-9 m, csak 20-30 év után éri el. Számára kedvező körülmények között meglehetősen hosszú életű dísznövény.
Közönséges Júdásfa
(Cercis siliquastrum)
Gondozása
Napos, meleg fekvést, jó vízelvezetésű, humuszban gazdag talajt igényel. Az átültetést rosszul tűri, ezért ezt csak egészen fiatal példányoknál próbálhatjuk meg. Metszést nem igényel, csak az elszáradt ágakat vágjuk le róla tavaszonként. Hosszú száraz időszakokban nem árt öntözni, különösen a fiatal példányokat. Viszonylag kártevő mentes növény.
Szaporítása
Magról, vagy félfás dugványokkal.
Fabaceae (pillangósvirágúak) > közönséges júdásfa
2
Színváltozatok
Rózsaszín, fehér
Kapcsolódó cikkek
Kövess minket a Facebook-on is!
- Egynyári
- Évelő (Fa)
- Hagyma / Gumó
- Örökzöld
- Sziklakerti
- Alacsony
- Közepes
- Magas
- Tavaszi
- Nyári
- Őszi
- Kúszó
- Mediterrán
- Virágzó cserje
- Talajtakaró
- Árnyéktűrő
- Szobanövény