A piros legyezőfű egy Japánból származó, egyesek által azonban hibrid eredetűnek vélt legyezőfű faj, mely lassan terjedő gyöktörzse segítségével évről-évre nagyobb bokrocskát alkot. Ez egy különleges évelő, melynek juharszerű, tenyeresen osztott levelei fölött június-júliusban nyílnak a végálló bugákba tömörülő virágok. A légies virágzatok sokban hasonlítanak a nyári virágzású gyöngyvesszőkére, ami nem is csoda, hiszen közeli rokonságuk miatt a piros legyezőfüvet egykor a Spiraea nemzetségbe is sorolták. A virágok érdekessége, hogy a szirmok sok esetben kifejezetten világos rózsaszínek, már-már fehérek, de a vöröses porzók miatt a távolból élénk rózsaszínnek tűnnek a bugák. Ez a viszonylag magas termetű évelő akár az 1 méteres magasságot is eléri, de vannak ennél kompaktabb fajták is, mint például az 'Elegans'. A piros legyezőfű remekül mutat japán stílusú kertrészekben, de kerti tó partján is jól érvényesül.
Piros Legyezőfű
(Filipendula purpurea)
Gondozása
Kedveli a tápanyagban gazdag, humuszos talajokat, valamint a napos, félárnyékos fekvést. A hazánkat jellemző forró nyarakat nem kedveli, ezért ha nem tudjuk biztosítani a folyamatos vízellátást, akkor inkább félárnyékba ültessük. Száraz körülmények között a levélzet a nyár folyamán megritkul, ilyenkor a virágok elhervadását követően vágjuk vissza, hogy új hajtások fejlesztésére ösztönözzük. Kártevőkre nem érzékeny, de gombás betegségek (levélfoltosodás, lisztharmat) előfordulhatnak. A takácsatkák időnként károsíthatják.
Szaporítása
Tőosztással a tavasz folyamán, esetleg magvetéssel.
Rosaceae (rózsafélék) > piros legyezőfű
2
Színváltozatok
A rózsaszín különböző árnyalatai, valamint fehér
Kapcsolódó cikkek
Kövess minket a Facebook-on is!
- Egynyári
- Évelő
- Rizómás
- Örökzöld
- Sziklakerti
- Alacsony
- Közepes
- Magas
- Tavaszi
- Nyári
- Őszi
- Kúszó
- Mediterrán
- Virágzó cserje
- Talajtakaró
- Árnyéktűrő
- Szobanövény