Dél-Európában és a Földközi-tengeri régióban őshonos örökzöld félcserje, mely már az ókorban is ismert volt értékes illóolajáról, s melyet ősidők óta gyógynövényként és fűszernövényként egyaránt alkalmaznak. Maga a növény alacsony, szétterülő, bokros habitusú, a tövétől elágazó fásodó szárral. Apró aromás illatú levelei finoman szőrözöttek és átellenesen állnak. Kicsiny ajakos virágai rózsaszín vagy halványlila színűek, júniustól augusztusig nyílnak, nektárjuk pedig vonzza a lepkéket és a méheket. A növény fanyar ízű levelei a francia konyha nélkülözhetetlen fűszernövényévé váltak, amelyeket általában nehezebben emészthető levesek, sültek, vadhúsok ízesítésére használnak. Érdekesség, hogy a növény a nevét a görög thymos (bátorság) szóból kapta, s az ókori Görögországban a vitézség jelképeként tartották számon. Hazánkban termesztett növény. Ültethető ablakládába és szabadföldbe egyaránt. Magassága 20-50 cm.
Kerti Kakukkfű
(Thymus vulgaris)
Gondozása
Kifejezetten fényigényes növény, melynek kielégítő fejlődéséhez bőséges napsütésre van szükség. Melegkedvelő, szárazságtűrő évelő, mely laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű talajt igényel. Tápanyagigénye közepes. Az idősebb tövek fokozottan fagyérzékenyek, melyekben a kemény tél komoly károkat okozhat. A frissen telepített növény még rendszeres öntözést igényel. 4-5 évente érdemes a kert egy más helyére átültetni a töveket. A szárításra szánt mennyiséget még a virágzás kezdetekor érdemes levágni a növényről, mivel így a télig még újra meg tud erősödni a növény.
Szaporítása
Tőosztással, dugványozással vagy magról vetéssel.
Lamiaceae (árvacsalánfélék) > kerti kakukkfű
2
Színváltozatok
Rózsaszín vagy halványlila, már-már fehér
Kapcsolódó cikkek
Kövess minket a Facebook-on is!
- Egynyári
- Évelő
- Rizómás
- Örökzöld
- Sziklakerti
- Alacsony
- Közepes
- Magas
- Tavaszi
- Nyári
- Őszi
- Kúszó
- Mediterrán
- Virágzó cserje
- Talajtakaró
- Árnyéktűrő
- Szobanövény