Pázsitviola

Alacsony termetű, örökzöld, elsősorban sziklakerti évelő, mely nevét egy francia botanikai festőről, Claude Aubriet-ről kapta. Eredetileg Közép-Ázsiában és Dél-Európában őshonos, később azonban Európa szerte elterjedt és meghonosodott ez a színpompás tavaszi dísznövény. Kiválóan megtelepszik kőfalak és betonutak repedéseiben is, így oldva a szürke és barátságtalan anyagok merevségét és monotonitását. Apró élénkszínű virágai egész kis párnát alkotnak, és évről évre nagyobb felületet boríthatnak be. Virágzási ideje április-májusra esik, magassága pedig mindössze 10-15 cm.

Meleg, napos fekvést, jó vízáteresztő képességű talajt igényel. Virágzás után célszerű jó alaposan visszavágni.

Magról könnyen szaporítható, de fényre van szüksége a csírázáshoz. Egyes hibridek viszont nem szaporíthatóak magról, ezekben az esetekben dugványozással próbálkozhatunk.