Bougainvillea

Dél-Amerikából származó trópusi kúszócserje, amely a mediterrán területek klímáját is jól tűri, hazánkban azonban mindenképpen teleltetést igényel. 1768-ban Brazíliában fedezte fel Louis-Antoine de Bougainville tengernagy, róla kapta máig is használatos nevét. Buja, igen dekoratív növény, amely szinte mindennapos dísze a dél-európai országok kertjeinek is. Fásodó, csavarodott szárú cserje, amely akár 4m magasra is képes felfutni tövises hajtásai segítségével. A növény igazi díszét szív alakú, élénk színű fellevelei adják, amelyek tulajdonképpen csak körülölelik az apró, krém-fehér, tölcséres virágokat. A fellevelek a nemesítésnek köszönhetően ma már számtalan színben pompáznak a lazacszínűtől akár a sárgáig, de a leggyakoribb ma is az élénk magenta árnyalat. A növény levelei fényesek, tojásdad formájúak, kihegyesedő véggel. Gyorsan növő évelő, amelynek csodálatos virágaiban egész nyár folyamán gyönyörködhetünk.

Fagyérzékeny növény, amely ugyanakkor rendkívül jól bírja a forróságot, a huzatot azonban rosszul viseli. Csak tűző napon nyílik, célszerű tehát déli fekvésű fal előtt vagy teraszon nevelni. A hosszú hajtások végeinek lecsipkedése besűrűsödésre, bővebb virágzásra serkenti, akárcsak a hetenkénti tápoldatozás. Legjobban a vízáteresztő, laza szerkezetű, tőzeges talajokban nő. A lágy vizet kedveli, ezért célszerű összegyűjtött esővízzel öntözni. 2-3 évenként érdemes átültetni, és ilyenkor kissé visszametszeni. Télen 8-10 fokos hőmérsékleten minél világosabb helyen kell tartani, és mérsékelten öntözni.

Szaporítható fejdugványozással, de elég nehezen gyökeresedik.