Ósimai Sás

Japánból származó sás faj, mely hosszú, bókoló levélzetének köszönhetően ideális ágyáslazítóként szolgálhat a kertben. Sok más sás fajjal ellentétben az ósimai sás nem vízinövény, természetes környezetében sok esetben szárazabb talajú erdőkben, illetve sziklásabb területeken nő. Ez a mutatós díszsás alacsony termetű, kompakt növekedésű, zöld, vékony szíjszerű leveleit pedig sárga vagy krémfehér csíkok tarkítják. Rizómákkal terjed, ezért néhány éven belül viszonylag nagyobb területet is képes befedni, s így talajtakarónak is ideális, de akár sziklakerteket is szegélyezhetünk leomló leveleinek zuhatagával. Magassága kb. 30-40cm.

A talajjal szemben nem kifejezetten válogatós, az egyetlen szempont, amire érdemes odafigyelni az az, hogy a földjét soha ne hagyjuk teljesen kiszáradni, a rövidebb száraz időszakokat azonban még elviseli. Legszebben félárnyékos területen fejlődik, de tolerálja a naposabb és árnyékosabb területeket is. Az ósimai sás hazánkban télálló, de fél-örökzöld leveleit a tél folyamán nem árt takarással védeni az erősebb fagyoktól és szelektől, egyesek a tél közeledtével vissza is vágják talajszintig, hogy aztán mulccsal borítsák be a növény tövét, de ez nem szükséges. A fagykárt szenvedett leveleket a tavasz folyamán nyugodtan vágjuk vissza. Az év közben elhalt leveleket távolítsuk el mihamarabb. A levéltetvek időnként károsíthatják.

Magvetéssel is szaporítható, ugyanakkor tőosztással gyorsabb eredményre tehetünk szert. A tőosztásra a kora nyár a legalkalmasabb idő.