Fekete Törpeberkenye

Észak-Amerika keleti részén őshonos lombhullató cserje, mely vadon leginkább mocsaras területeken és nedves erdőkben nő. Ma már sokfelé díszcserjeként is ültetik a kertekbe, nem utolsó sorban értékes bogyótermése miatt, mely jelentős mértékben tartalmaz vitaminokat, elsősorban C és P vitamint, valamint antioxidánsokat. Eléggé könnyen nevelhető növény, mely jól bírja a fagyokat is, ennek köszönhetően Észak-Európában Skandináviában, Lengyelországban és Oroszországban különösen nagy népszerűségnek örvend, s ahol bogyójából nem csak bort, dzsúszt, dzsemet, de gyógyteát is készítenek. A mutatós fekete terméseket ezen kívül tejtermékek (pl. joghurtok) színezésére is felhasználják.
Maga a növény bokros növekedésű, íves ágrendszerű nem túl magas cserje, melynek apró fehér illatos virágai késő tavasszal nyílnak. Sötétzöld ovális levelei szórtan állnak, s ősszel narancsvörösre színeződnek. Fanyar ízű termése júliusra érik be, de a kellemesebb ízhatás miatt célszerűbb ősz közepére hagyni a szüretelését. Magasabb lomblevelű fák alá is ültethető. Magassága 1-2 m.

Napkedvelő növény, mely enyhén savas, vagy semleges kémhatású talajt igényel. Meszes talajokon nem fejlődik jól, levelei elsárgulnak. Mivel sekélyesen gyökeresedik, száraz időszakokban viszonylag gyakran kell öntözni. Kártevőkre, betegségekre nem fogékony. Hajlamos a sarjképződésre, melyeket folyamatosan el kell távolítani a növényről. Teljes mértékben fagytűrő.

A sarjak leválasztásával, kora nyári zölddugványozással, esetleg magvetéssel.