A madárbirs igen sokoldalú cserje, mely nem csupán ideális talajtakaró és sövénynövény, de mutatós bogyós termései miatt kiváló dísznövény is. A madárbirsek rendszerint kevés gondoskodást igénylő, szárazságtűrő cserjék, ezért olyan kertekben is ideálisak, ahol kevés idő jut a növények gondozására. A hibrid eredetű svéd madárbirs az egyik legnépszerűbb fajta, melyet a tibeti (
C. conspicuus) és a
szőnyegmadárbirs (
C. dammeri) keresztezésével hoztak létre. A legismertebb fajták között megemlíthető a
'Skogholm' és a
'Coral Beauty', melyek közös jellemzője a kompakt méret, valamint az elterülő habitus. A növény sűrű, örökzöld, keményebb teleken félörökzöld levélzete apró, ovális levelekből áll, melyek között májustól kicsiny fehér virágok sokasága nyílik. A legtöbb fajta fényes sötétzöld levélzettel rendelkezik, de mára már fehértarka levelű fajtákkal találkozhatunk (pl.
'Erlinda'
, vagy a
'Juliette'
). Bár virágai nagytömegben nyílva rendelkeznek némi díszítőértékkel, igazi szépségét az őszre beérő bogyós termések adják, melyek a madarak számára is kedvelt eleségként szolgálnak a téli időszakban. A fényes, piros termések hosszú ideig díszítik a cserje kusza hajtásait, jó, ha tudjuk azonban, hogy az ember számára enyhén mérgezőek. Végső magassága kb. 1m, ezért leginkább talajtakarónak, alacsonyabb térelválasztónak vagy rézsű beültetésére alkalmas. A kereskedelemben gyakorta
szőnyegmadárbirs (
C. dammeri) fajnév alatt értékesítik fajtáit, de a valódi szőnyegmadárbirs jelentősen nagyobb méretű, bőrszerű levelekkel rendelkezik.
