Tavaszi Sáfrány

A tavaszi sáfrány Európa hegyvidéki területeiről, így többek között az Alpokból, a Pireneusokból és a Kárpátokból származik, de kertészeti változatai rendkívül népszerűek világszerte. Az alapfaj ritkán szerepel a kereskedők kínálatában, ugyanakkor a tavaszi sáfrány számtalan modern változat alapjául szolgál, s a nemesítők a keresztezések során rendkívüli minta gazdagságot értek el. A tavaszi sáfrány - mint elnevezése is mutatja - a tavaszi virágzású krókuszok csoportjába tartozik. Kelyhet formáló, lepellevelekből álló virágait rendszerint márciustól hozza, s bár virágzásuk viszonylag rövid ideig tart, nagyobb csoportokban nyílva mégis igen látványos virágszőnyeget képes képezni. Az alapfaj színe lila vagy fehér csakúgy, mint hibridek esetén melyek többsége a lila különböző árnyalatait vonultatják fel.
A tavaszi sáfrány hibridek (Crocus x cultorum) elsősorban nagyméretű és sok esetben csíkokkal tarkított virágaik miatt igazán népszerűek. A legelterjedtebb változatok között megemlíthető a csíkos virágokkal díszítő 'Pickwick', a sötétlila 'Remembrance' és 'Grand Maître', a halványlila 'Vanguard', valamint a lilával tarkított hófehér 'Jeanne d'Arc'. A növény fehér csíkos, vékony tőálló leveleivel együtt fejlődő virágok érdekessége, hogy csak napos időben nyílnak ki, ezért este, illetve borús időben összecsukódnak. A tavaszi sáfrány változatokat ültethetjük csoportosan sziklakertbe vagy kerti utak szegélyeként is, de a gyepből előtörve is igazán kedves látványt nyújtanak.

A krókuszok azon kevés évelők közé tartoznak, melyek lényegében egyáltalán nem igényelnek törődést. Amennyiben megfelelő helyet választunk nekik, akkor minden évben megörvendeztetnek minket kicsiny, de annál reményteljesebb virágaikkal. A tavaszi sáfrány napos fekvést igényel, ettől függetlenül nyugodtan ültethetjük lombhullató cserjék és fák alá is, hiszen a kora tavaszi időszakban ezek még nem árnyékolnak túlzott mértékben. A virágzást követően levelei fokozatosan visszahúzódnak a hagymagumóba és a nyarat nyugalmi időszakban tölti. A tavaszi időszakban fontos, hogy a föld folyamatosan kissé nyirkos maradjon, ezt követően azonban csak elvétve igényel vizet, ezért lényeges, hogy a talaj jó vízáteresztő képességű legyen. Fontos, hogy a leveleket csak azt követően távolíthatjuk el, hogy azok megsárgultak.

A kertészeti változatok többsége steril, ezért csak hagymagumókkal szaporíthatók. A hagymagumókat az ősz folyamán ültessük kb. 6-8cm mélyre.