Hazánkban kevéssé elterjedt dekoratív lágyszárú évelő, mely az Egyesült Államok délnyugati részén őshonos, s melynek feltűnő színű bugavirágzata igen vonzó a méhek és a pillangók számára. Maga a növény kúszó gyöktörzsű, erőteljesen felálló hosszú szárai pedig a hosszúkás vagy ovális levelek alkotta tőlevélrózsából törnek elő. Élénkzöld keskeny levelei fél-örökzöldek, így, ha nem túl zord a tél, akkor tavaszig díszítenek. A karcsú magas szárakon korallpiros, hosszúkás tölcsér alakú enyhén bókoló virágok sokasága nyílik, melynek élénk színfoltja élettel tölti meg a kertet, még a félárnyékos zugokban is. Júniustól egészen augusztusig virágzik. Magassága 80-120 cm. Mivel teljes virágzásában hajlamos kissé megdőlni leginkább kötetlenebb, természethű kertekbe ajánlott. Fehér vagy halvány rózsaszín virágokkal, kecses díszfüvekkel társítva hangulatos kompozíciót hozhatunk létre a segítségével. Vágott virágnak is alkalmas.
Szakállas Bugatölcsér
(Penstemon barbatus subsp. coccineus)
Gondozása
Mérsékelten tápdús, semleges vagy savas kémhatású humuszban gazdag talajt, napos vagy félárnyékos fekvést igényel. Ha a földje túl gazdag tápanyagokban, akkor a növény túlságosan felnyurgul. Mivel kissé fagyérzékeny télen a töve takarást igényel. Mivel a bugatölcsér mészkerülő növény, kifejezetten meszes talajba ne ültessük. Eléggé szárazságtűrő, ezért óvakodni kell a túlöntözésétől, mert gyökerei könnyen rothadásnak indulhatnak. Ha az első virágzási szakasz után visszavágjuk, akkor esetenként további virágzásában is gyönyörködhetünk.
Szaporítása
Magvetéssel és hajtásdugványozással.
Plantaginaceae (útifűfélék) > szakállas bugatölcsér
2
Színváltozatok
Korallpiros
Kapcsolódó cikkek
Kövess minket a Facebook-on is!
- Egynyári
- Évelő
- Rizómás
- Örökzöld
- Sziklakerti
- Alacsony
- Közepes
- Magas
- Tavaszi
- Nyári
- Őszi
- Kúszó
- Mediterrán
- Virágzó cserje
- Talajtakaró
- Árnyéktűrő
- Szobanövény