Havasi Gyopár

Európa magashegységeiben, így például az Alpokban és a Pireneusokban őshonos havasi gyopár jellemzően a magasan fekvő köves rétek, sziklás hegyoldalak növénye. Ez az Alpok zord szépségének szimbólumává vált kicsiny növény Svájc és Ausztria nemzeti növényeinek egyike, s több országban is védett státuszt élvez. A fenti két ország mellett Németországban, Olaszországban és Franciaországban is tilos gyűjteni ezt a mára már csak ritkán megcsodálható virágot.
A havasi gyopár leginkább sziklakertbe való, karakteres megjelenésű, rövid életű évelő, melynek jelentéktelen fészkes virágzatait fehéresen molyhos murvalevelek díszítik. Ez a rizómáival lassan terjedő, alacsony termetű növény, bármennyire is népszerű a kertbarátok körében, igazán szépen csak természetes környezetében fejlődik. Jellegzetes külsejét, fehér csillag alakú virágzatai mellett, sűrűn szőrözött leveleinek és szárainak is köszönheti. Virágzása júliustól szeptemberig tart. Magassága kb. 15-30 cm, de kerti viszonyok között rendszerint magasabbra nő, mint a hegyekben.

Mivel alapvetően hegyvidéki növény, nehezen viseli a nyári magas hőmérsékletet, valamint a téli túlzott csapadékot. Napos fekvést, valamint rendkívül jó vízáteresztő képességű, semleges kémhatású vagy mészben gazdag talajt igényel. Vízigénye közepes, de óvakodjunk a túlöntözéstől, mivel gyökérzete könnyen rothadásnak indul. Időnként károsíthatják a levéltetvek.

Magvetéssel.