Tűzpiros Lobélia

(Lobelia cardinalis)

Észak-Amerika mocsaras területeinek, patakpartjainak jellegzetes növénye a tűzpiros lobélia vagy kardinálisvirág, mely ideális választás lehet kerti tó partjára, de rendszeres öntözés mellett akár a kertben is nevelhetjük. A harangvirágfélék családjának ez a tagja akár a 80-90cm-es magasságot is elérheti, s noha alapvetően rövid életű, megfelelő körülmények között képes újra vetni magát. Élénk meggypiros virágai vonzzák a pillangókat, s a nyár második felétől sokszor egészen kora őszig nyílnak. Lándzsa alakú levelei zöldek vagy bíborok lehetnek, jó, ha tudjuk azonban, hogy átlagos kerti körülmények közé leginkább a bíbor levélzettel rendelkező 'Queen Victoria' változat ajánlató, mely rendszerint jobb alkalmazkodó képességgel bír, ez a változat ugyanakkor a keményebb teleken elpusztulhat. Ezt a mutatós évelőt a kereskedelemben időnként korábbi nevén, Lobelia fulgens néven árulják. A növény minden része mérgező!

Gondozása

Az alapfaj teljesen télálló, s napos és félárnyékos helyen egyaránt szépen fejlődik. A kertészeti változatok (pl. 'Queen Victoria') kevésbé fagytűrőek, ezeket érdemes takarással védeni. Humuszban gazdag, kötött talajba ültessük, s gondoskodjunk róla, hogy a növekedési periódusban földjét folyamatosan nedvesen tartsuk. Kártevők és betegségek ritkán támadják meg, de időnként károsíthatják a csigák és meztelencsigák.