Pluméria

A trópusi és szubtrópusi területek kedvelt virágzó lombhullató cserjéje, amely a megfelelő klímán akár 7-8 m-es kisebb fává is fejlődhet. A közép-amerikai kontinensen szívesen ültetik parkokba, de templomok és temetők díszítésére is használják. Virága Hawaiin a jellegzetes girlandok nélkülözhetetlen éke, ezért ott hatalmas ültetvényeken termesztik ezt az elbűvölő növényt. A mutatós, este illatozó virágok némelyike egyszínű, azonban sok közülük színátmenetes, így akár több színben is pompázik. Az ötszirmú kerekded virágok, amelyek csoportosan nyílnak a fényes ovális-lándzsás levelek fölött, kinyílás után különleges szélkerék-formát mintáznak. A cserje virágzása kora nyártól kora őszig tart, s mivel fagyérzékeny növény, ezért hazánkban teleltetést igényel. Jó, ha tudjuk, hogy a növény minden része tejszerű folyadékot tartalmaz, amely az érzékeny egyéneknél szem- és bőrirritációt okozhat.

Tápanyagban dús, jó vízáteresztő képességű, enyhén savas kémhatású földet igényel. Napos fekvésben érzi igazán jól magát. Metszését a levelek lehullása után érdemes elvégezni, de a túl radikális metszés a virágzás rovására mehet. Rendszeres, de nem túl bő öntözést igényel. A hajtásvégeket a bokrosodás érdekében némileg vágjuk vissza. Télen 10-15°C-os helyiségben tartva átteleltethetjük, ilyenkor alig-alig kell öntözni, különben a gyökerei megrohadhatnak. A csökkent fényviszonyok miatt levelei megsárgulnak és lehullanak. Habár a pihenő időszakban egyáltalán nincs szüksége fényre, világos helyen tartva hamarabb kitörhet abból. A takácsatkák időnként megtámadhatják.

Dugványozással és magról is szaporítható, azonban fontos tudni, hogy a magról szaporított példányok csak a 3. évtől kezdve hoznak virágot. A dugványozás mellett szólhat az is, hogy a plumériák nem hoznak minden évben magot. Mivel a növény aránylag gyorsan fejlődik, fontos, hogy ne ültessük túl kicsi kaspóba vagy cserépbe!