Kövi Varjúháj

A napos sziklakertek egyik legjellegzetesebb növényei a különböző varjúháj fajok, melyek pozsgás leveleikben jól tárolják a vizet, ezért jobban bírják a szárazságot, mint sok más kedvelt sziklakerti növény. A legnépszerűbb fajok közé tartozik a kövi varjúháj (S. rupestre, korábban S. reflexum), mely alacsony párnát képezve hamar elfedi a szabad földfelületeket. Ez egy örökzöld faj, ezért a húsos, tűlevélre emlékeztető levelek a tél folyamán is rendszerint megmaradnak, sőt akár narancsos árnyalatot is kaphatnak. A levelek színe a szürkészöldtől egészen a sárgászöldig (pl. 'Angelina') terjed, jóllehet az utóbbi csoportba tartozó fajták elsősorban levélzetükkel díszítenek, hiszen a nyár első felében hozott sárga, csillag alakú virágok némileg beolvadnak a levélzetbe, ráadásul ezek a változatok nem virágoznak olyan erőteljesen. A kövi varjúháj remekül érvényesül sziklás rézsűn, sziklakertben, de kompakt mérete miatt akár balkonládában is nevelhetjük. Magassága kb. 20cm.

A kövi varjúháj igencsak igénytelen évelő, mely jól tolerálja, sőt előnyben részesíti a homokos, kavicszúzalékos, kevéssé tápanyagdús talajokat. Napos, esetleg félárnyékos helyen lényegében elpusztíthatatlan, feltéve, hogy talaja kellően jó vízelvezető képességű, mivel a pangó víz káros számára, s ez különösen a téli időszakban kritikus. Ha terjedését korlátozni szeretnénk, akkor nyugodtan vágjuk vissza, a lemetszett hajtásokat gyökereztetve pedig új növényeket nevelhetünk. A csigák és meztelencsigák időnként károsíthatják, de többnyire problémamentes.

Dugványozással rendkívül könnyen szaporítható.