Japán Vérborbolya

Bordós-pirosas levelű, középmagas lombhullató cserje, mely feltűnő levélszíne miatt közkedvelt szoliter növény, ugyanakkor gyakran nevelik nyírott sövényként is. Maga a bokor ívelt ágrendszerű, sűrűn bokros, tüskés cserje, melyen a levelek már a kihajtáskor is pirosasak, azonban az ősz folyamán még bíborlilábbá válnak. Apró sárga virágai tavasszal nyílnak, s erősen illatosak. A virágokból fejlődő tojásdad, pirosas apró bogyók egész télen a cserjén maradnak. A bogyók ehetőek, ugyanakkor a madarak számára is fontos téli eleségként szolgálnak. Magassága kb. 1,5 m, de vannak törpeváltozatai is (pl. 'Nana').

Átlagos, jó vízáteresztő képességű kerti talajt, napos vagy félárnyékos fekvést igényel, de napos helyen szebb a levélszíneződése, valamint több termést hoz. Vízigénye közepes, a fiatal egyedeket öntözzük rendszeresen. Sövényként ültetve ültetési távolsága 30-40 cm. Metszésre az elhalt, illetve beteg hajtások eltávolításán felül nincs szükség. Ha mégis esedékes lenne egy erősebb visszametszés, de szeretnénk, hogy a következő évben virágot is hozzon, akkor a metszésre a legideálisabb idő a virágzást követően adódik. A lisztharmat időnként megtámadhatja.

Félfás dugvánnyal vagy magról.