Júlia-borbolya

Közép-Kínában őshonos sűrű ágrendszerű örökzöld cserje, mely tavasszal nyíló apró sárga virágaival és ősszel fejlődő hamvas bevonatú kékesfekete bogyóival hívja fel magára a figyelmet. Fényes sötétzöld levelei hosszúkás lándzsa alakúak, szúrósan fogazottak, illatos, aranysárga virágai pedig kisebb csoportokban nyílnak április-május folyamán. A növény leveleinek hónaljában 1-1 háromágú tövis található. Eléggé ellenálló ugyanakkor igénytelen cserje, mely jól tűri a városi klímát, a szárazságot, és árnyékban is jól fejlődik. Magassága kifejlett méretében a 3m-t is elérheti, ugyanakkor alacsonyabb nyírott sövényként is igen népszerű. Levelei ősszel pirosasra színeződnek.

Ezt a könnyen nevelhető, talajban nem válogatós fagytűrő örökzöldet egyaránt ültethetjük napra és árnyékba is. Sövényként ültetve az ültetési távolsága 40-50 cm. Nyírását csak a virágzás után végezzük el. Kártevők viszonylag ritkán támadják meg, ugyanakkor időnként elcsúfíthatja a lisztharmat.

Fás- és félfás dugványokkal.