Kínai Enyvesmag

A kínai enyvesmag egy Délkelet-Ázsiából származó örökzöld cserje, mely természetes környezetében a 4m-es magasságot is meghaladhatja idővel. Ez a szubtrópusi eredetű, hazánkban nem teljesen télálló díszcserje a mi éghajlatunkon leginkább csak konténeres növényként nevelhető, csak az ország legmelegebb pontjain érdemes megpróbálkozni kiültetésével, de egy-egy erősebb fagy ezeken a helyeken is végzetes lehet. A kínai enyvesmag sűrű, kerekded bokrocskává cseperedik, konténeres növényként nevelve azonban ritkán nő 120cm-nél magasabbra. Fényes, ovális, bőrnemű levelei sötétzöldek, a szárakon spirálisan helyezkednek el. A dús levélzet fölött a tavasz végén, kora nyáron nyílnak ötszirmú, fehér, az öregedéssel krémsárgává váló virágai, melyek talán nem kifejezetten látványosak, de illatosak. A virágokat időnként 3 rekeszes, kerekded termések követik, melyek őszre érnek be, s melyek vörös magokat rejtenek. Létezik tarka levelű változata is (pl. 'Variegatum').

Kedveli a tápanyagdús, enyhén savas vagy semleges kémhatású talajt, amely nyirkos, de könnyen elvezeti a felesleges vízmennyiséget. Elsősorban félárnyékos helyre való, ahol védve van a hosszan tartó tűző napsütéstől. Metszésre nincs szükség, legfeljebb alakítás céljából, mely tevékenység azonban gyakorta a virágzás rovására megy. A kínai enyvesmag mérsékelten fagytűrő, télen takarással védve időnként áttelel, de legjobb, ha konténerben neveljük, amit a hideg idő beálltával hűvös, világos helyen tarthatunk. Időnként megtámadhatják a levéltetvek, a takácsatkák, valamint a pajzstetvek, leggyakoribb betegsége a lisztharmat, mely azonban jó légjárású helyen elkerülhető.

Magvetéssel is szaporítható, de a leggyorsabb eredményt félfás dugványok segítségével érhetjük el.