Illatos Tündérfa

Az illatos tündérfa vagy tündércserje egy Kínából származó, bokros termetű lombhullató cserje, mely még lombfakadás előtt, télen, illetve kora tavasszal hozza kifejezetten édes illatú virágait. Az illatos tündérfát esszenciális olajai miatt Kínában régóta alkalmazzák gyógyászati célokra csakúgy, mint illat- és kozmetikai szerek gyártására, de kicsiny virágaiból előszeretettel főznek teát is.
Ennek a hazánkban kevéssé elterjedt dísznövénynek csupasz vesszőin enyhe teleken akár már januárban nyílnak a krémsárga, vörös közepű, csésze alakú virágok, melyek sokáig megőrzik szépségüket. Ha nem túl zord az időjárás, akkor még márciusban is gyönyörködhetünk a viaszos szirmú, 2-4 cm átmérőjű virágokban. Maga a cserje felfelé törő ágrendszerű, szürkésbarna hajtásait pedig viszonylag nagyméretű, kihegyezett végű, fényes, sötétzöld levelek borítják, melyek az ősz folyamán időnként kissé sárgásra színeződnek. Végső magassága kb. 3-4 m. Különleges szépsége szoliterként, egyesével ültetve bontakozik ki igazán.

Telepítésénél a napos, félárnyékos, hideg szelektől védett fekvést és a jó vízáteresztő képességű, kissé nyirkos talajt részesítsük előnyben. Fagyzugosabb helyen a hosszantartó téli tűző napsütéstől lehetőleg óvjuk. Érdekessége a cserjének, hogy száraz, forró nyarak után gazdagon, viszont hűvös nyári időjárás után csak mérsékelten virágzik. Mivel a fiatal növények még eléggé fagyérzékenyek, télre takarást igényelnek. Virágzás után a vékony, felkopaszodott hajtásokat érdemes eltávolítani, s ezzel kissé kiritkítani a túlságosan besűrűsödött növényt.

Nyári hajtásdugványozással, mivel a magról nevelt példányok csak kb. 12-14 év után virágoznak.