Közönséges Vadszőlő

Tavasztól az ősz végéig látványos levéldísszel szolgál a közönséges vadszőlő, mellyel időnként P. vitacea néven is találkozhatunk. Ez az Észak-Amerikából származó lombhullató kúszónövény sokban hasonlít az ötlevélkéjű vadszőlőre (P. quinquefolia), de azzal ellentétben ez a faj csak ritkán, leginkább csak sötét helyeken formál tapadókorongokat. Éppen ebből fakad, hogy míg a tapadó vadszőlő képes felkapaszkodni sík felületekre is, a közönséges vadszőlőnek megfelelő támasztékra van szüksége a kúszáshoz. A növény mutatós, tenyeresen szeldelt levelei erősen fűrészes szélűek, felső felületükön többnyire fényesek, a levélkék pedig rövid levélnyélen ülnek. A közönséges vadszőlő legszebb formáját az ősz folyamán nyeri el, amikor is levelei bronzosra vagy vörösre színeződnek, ráadásul ideális esetben még kék színű bogyós terméseinek sokaságában is gyönyörködhetünk. Támaszték hiányában talajtakarónak sem utolsó.

Igénytelen dísznövény, mely tolerál némi árnyékot, de leveleinek elszíneződése naposabb fekvésben a legfeltűnőbb. Fiatal korban rendszeres öntözést igényel, később alapvetően szárazságtűrő növény. A talajjal szemben meglehetősen igénytelen. Erőteljes terjedését folyamatos metszéssel tarthatjuk kordában. Kártevők és betegségek ritkán károsítják.

Dugványozással vagy bujtással.