Kezdőlap Virágok A-Z Színskála

Ráncoslevelű Bangita

(Viburnum rhytidophyllum)

Érdekes megjelenésű, kissé talán régies hangulatú örökzöld cserje, mely kifejletten erőteljes, mégis kissé nyúlánk habitusú formát mutat. Jellegzetesen érdes, már-már valóban ráncos, hosszúkás levelei mindig kissé bókolnak, azonban a téli fagyok folyamán szinte teljesen ernyedtnek, élettelennek tűnhetnek. Ez azonban csak a látszat, hisz a tavasz beköszöntével szinte új életre kel a fényes lombozat. A növény érdekessége, hogy a viaszos bevonatú virágbimbók már az ősszel megjelennek a hajtáscsúcsokon, melyek egész télen érdekes látványt nyújtanak. A méretes lapos virágzatba tömörülő, krémszínű apró virágok a késő tavasz, illetve a kora nyár folyamán nyílnak, melyekből piros majd később fekete lecsüngő terméscsoportok fejlődnek. A ráncoslevelű bangita nem, vagy csak alig képes az önmegtermékenyítésre, ezért két genetikailag eltérő növény szükséges a termések kialakulásához. Egyes közeli rokonai (pl. Viburnum x pragense, V. lantana, V. x rhytidophylloides) időnként képesek a ráncoslevelű bangita virágainak megtermékenyítésére. Kifejlett magassága akár a 3-4 m-t is elérheti. Csak megfelelő térállásban mutat igazán jól. Jó, ha tudjuk, hogy termései enyhén mérgezőek!

Gondozása


Viszonylag könnyen nevelhető, talajban nem válogatós, fagytűrő növény, mely szereti a kissé nyirkos, humuszban gazdag, jó vízáteresztő képességű talajt. Napos és árnyékos fekvésben egyaránt életképes. Vízigénye közepes, az aszályos időszakok során érdemes öntözni. Kártevőkre, betegségekre nem fogékony, és a városi szennyezettebb levegőt is jól tolerálja. Viszonylag lassan, 10-20 év alatt éri el kifejlett méretét.

Szaporítása


Félfás dugványokkal a nyár folyamán.

Megosztás a Facebook-on
A A