Korai Bangita

(Viburnum farreri)

Az egykor Viburnum fragrans néven ismert korai vagy rózsás bangita egyike azon cserjéknek, melyek elsőként törik meg a csendet a hosszú kopár tél után. Enyhe teleken akár már február legvégén, március elején is elkezdheti ontani virágait ez a Kínából származó díszcserje, melynek elnevezése Reginald J. Farrer angol növényvadász előtt tiszteleg. A növény feltörő habitusú, kerekded, de nem kifejezetten sűrű ágrendszerű, magassága pedig elérheti a 2,5-3m-t is, jóllehet törpe növekedésű, kb. 120cm magas fajtái is léteznek (pl. 'Nanum', 'December Dwarf'). Tölcséres virágainak sokasága rendszerint akkor nyílik, amikor elkezdenek fejlődni a növény mélyen erezett, fogazott szélű, kihajtáskor bronzos árnyalatú levelei. A virágok színe a fehértől a rózsaszín különböző árnyalatáig terjed, édes illatuk pedig akár már méterekről is érezhető. Tojásdad termései vörösek, később feketék, de viszonylag ritkán láthatóak. Mint a bangiták általában, a korai bangita sem öntermékeny, termést csak akkor érlel, ha több, eltérő genetikával rendelkező egyedet (pl. külöböző kultivárokat) ültetünk. Kevés bangita virágzik ilyen korán, de a korai bangita, a nagyvirágú bangita (V. grandiflorum) és az ez utóbbival alkotott, mindkét szülőnél elterjedtebb hibrid, a kikeleti bangita (V. x bodnantense) képesek egymás megtermékenyítésére.

Gondozása

A korai bangita igénytelen cserje, mely bármilyen nem túlzottan kötött, vagy éppen száraz talajban könnyen nevelhető. Kedveli az üde, tápanyagban gazdag talajt, a dús virágzáshoz pedig napfényes helyet igényel, de tolerál némi árnyékot. Ha a talaj mészben gazdag, savasítsuk azt ültetés előtt. Az ültetés utáni 2-3 évben viszonylag lassan fejlődik, ezt követően erőteljes cserje válik belőle. Vízigénye közepes, fiatal korban és tartós szárazság esetén rendszeres öntözést igényel. A korai bangita teljesen télálló ugyan, de virágait károsíthatják a kései fagyok, ezért lehetőleg ne ültessük a ház vagy kőkerítés déli fala mellé, hisz ilyen körülmények között korábban virágzik. Tavasszal a virágzást követően távolítsuk el a sérült, gyenge vagy elöregedett hajtásokat. Kártevők, betegségek ritkán károsítják, de levélfoltosodás előfordulhat.