Fehér Liliom

A liliomfélék családjába tartozó fehér liliom, az egyik legrégebben termesztett hagymás dísznövény, amelynek ábrázolást már az ie. 1500-ból származó krétai kerámiákon is fellelhetjük. Valószínűleg Kis-Ázsiából terjedt el, és a mediterrán vidékeken is őshonosnak tekinthető. Ez a legelső vágott virágként termesztett növény, amelynek hófehér virágait, amelyek a tisztaságot és az ártatlanságot szimbolizálták, előszeretettel kötötték menyasszonyi koszorúkba. Mivel a fehér liliom Szűz Mária virága, a középkortól a templomok díszítésében is fontos szerepet kapott. A 7-10 cm átmérőjű hagymából fejlődő egyenes, kb. 1m magas száron, csoportosan fejlődnek és nyílnak hatalmas harang alakú, illatos virágai. Levelei rozettában állnak és 20-25 cm hosszúak. Egy száron 5-10 virág fejlődik, virágzási ideje pedig június-július. A fehér liliom a falusi kertek jellegzetes virága, amely évről évre díszítheti a kertünket, és amely akkor virágzik a legszebben, ha háborítatlanul évekig ugyanazon az élőhelyen maradhat. Vágott virágnak is alkalmas.

Csak a jó vízelvezetésű talajban érzi jól magát, ezért ellenkező esetben emelt ágyással próbálkozhatunk. Az elhelyezés fontos szempont, mivel napos fekvést igényel, azonban a tövét érő tűző nap károsíthatja a növényt, másrészről szélnek kitett helyen támasztékot igényel. A szárakat csak azt követően vágjuk vissza, hogy azok megsárgultak, sőt akár már meg is barnultak. A késő nyári/kora őszi trágyázást meghálálja.

Hagymáit augusztus-szeptemberben ültethetjük laza szerkezetű, enyhén meszes talajba. A hagymákat egymástól legalább 20 cm távolságra és 15 cm mélyre ültessük.