Japán Díszcseresznye

A japán díszcseresznye vitathatatlanul az egyik legimpozánsabb díszfa, különösen a tavasz folyamán, amikor sűrű ágrendszerét valósággal elborítják a cseresznyevirágok. Japánban sok száz éves tradíció fűződik ehhez a dísznövényhez, melyet olyannyira kedvelnek, hogy minden évben megünneplik virágzását. Ez a virágnéző ünnep a hanami, mely során az emberek összegyűlnek és ünnepelnek a virágzó cseresznyefák alatt. A japán díszcseresznye azonban nem csak japán nemzeti növénye, hanem az USA és Japán barátságának szimbóluma is, miután 1912-ben Tokió több mint 3000 fát ajándékozott Washingtonnak, ahol szintén minden évben tömegek kísérik figyelemmel a fák virágzását.
A japán díszcseresznye kétségtelenül mutatós díszfa, hiszen széles lombkoronáján még lombfakadás előtt nyílnak az egyszerű vagy telt, fehér, halvány vagy sötét rózsaszín virágok. Az alapfajt többnyire nem ültetik, számos kertészeti változata létezik azonban, melyek ugyanakkor a más fajokkal történő keresztezés miatt többnyire sterilek, s így nem hoznak termést. A legnépszerűbb fajta kétségtelenül a teltvirágú, rózsaszín virágú 'Kanzan' ('Kwanzan', 'Sekiyama'), de sok más hibrid változata is létezik, úgymint a szintén teltvirágú 'Shirotae', a 'Shirofugen', vagy éppen a vörös levelű 'Royal Burgundy'. Mivel ezek a díszcseresznye fajták ritkán nőnek 7-8 méternél magasabbra, ezért kisebb kertben is jól mutatnak, a növény széles koronája miatt szűkebb előkertbe azonban leginkább csak az oszlopos növekedésű 'Amanogawa' való.
A virágai mellett fogazott szélű levelekből álló lombja is rendelkezik némi díszítőértékkel, mivel egyes változatok esetén a levelek bronzosan hajtanak ki, majd később az ősz folyamán sárgás vagy bíboros árnyalatot kapnak, mielőtt lehullanának.

A japán díszcseresznye napos, legfeljebb félárnyékos fekvést, valamint tápanyagdús, nyirkos, de jó vízáteresztő képességű talajt igényel. Az esetlegesen felmerülő metszési munkálatokat a tavasz végére, a virágzást követő periódusra időzítsük. Vízigénye közepes, fiatal korban és száraz időszakok során rendszeres öntözésre szorul. A japán cseresznye könnyen nevelhető díszfa, mely azonban érzékeny számos kártevőre, úgymint levéltetvekre, pajzstetvekre, takácsatkákra, lombrágó hernyókra, valamint az olyan betegségekre, mint a levélfoltosodás, a lisztharmat, valamint a monília okozta virághervadás.

Zölddugványokkal a kora nyár folyamán, ugyanakkor a kertészeti változatokat többnyire szemzéssel vagy oltással szaporítják.